A talajban élő apró lények azok a „meg nem énekelt hősök”, akik egészségesen tartják a talajt, és minden szárazföldi élet alapját teremtik elő.
Kutatók által végzett felmérések során megállapították, hogy a mezőgazdasági vegyszereknek a talajban élő parányi szervezetekre, földigilisztákra, bogarakra, ugróvillások és más organizmusok széles körű táborára gyakorolt hatása elsöprő mértékben negatív. Más tudósok szerint a megállapítások egyenesen riasztónak mondhatók, tekintettel az említett talajlakók munkájának fontosságára.
Az elemzés arra figyelmeztet, hogy a peszticidek környezeti hatásának értékelésekor a talaj organizmusait ritkán veszik figyelembe. Az Egyesült Államok például csak mézelő méheken teszteli a vegyi anyagokat, amelyek soha nem kerülnek érintkezésbe a talajjal, ezért ez a megközelítés egyenesen „őrültségnek” mondható. Az ENSZ decemberben közzétett jelentése megállapította, hogy a jövő a talajok számára „sivár”, ha nem foganatosítunk sürgős intézkedéseket a talaj degradációjának megállítására, tekintettel arra, hogy több ezer évbe telik az új talajok kialakulása. Úgy gondolják, hogy a talaj a bolygó biológiai sokféleségének csaknem egynegyedét élteti. Nathan Donley, az Egyesült Államok Biológiai Sokféleség Központjának (Center for Biological Diversity, USA) munkatársa szerint: „Az általunk látott károk szintje sokkal nagyobb, mint gondoltam volna. A talaj hihetetlenül fontos. De az, hogy a növényvédő szerek hogyan károsíthatják a gerinctelenek talaját, sokkal kevesebb figyelmet kap, mint a beporzók, az emlősök és a madarak érintettsége és hihetetlenül fontos, hogy ez megváltozzon.
A bogarak és az ugróbogarak óriási hatással vannak a talaj porozitására. A peszticidek hatására valóban nagy nyomás nehezedik rájuk és a földigiliszták is sokat szenvednek" - mondta. "Sokan nem tudják, hogy a legtöbb méh fajta a talajban fészkel, ezért számukra ez a peszticideknek való kitettség egyik fő útja. A Frontiers in Environmental Science folyóiratban megjelent elemzés szisztematikusan áttekintette a peszticidek által nem célzott, életük legalább egy részét a talajban élő gerinctelenekre gyakorolt hatásairól készült közel 400 tanulmányt. Az említett vizsgálat több mint 275 fajra és 284 növényvédő szerre terjedt ki, de kizárta az USA-ban jelenleg tiltott vegyi anyagokat. A vizsgálatok több mint 2800 vizsgálati paramétert szolgáltattak, ahol egy specifikus peszticidet egy bizonyos organizmuson teszteltek egy adott tulajdonságra, például halálozásra, jólétre, viselkedésre, szaporodásra, valamint biokémiai és morfológiai változásokra. A tudósok azt találták, hogy a tesztelt paraméterek 71%-a peszticideknek való kitettség negatív hatását mutatta ki, 28%-uk nem mutatott szignifikáns hatást, 1%-uk pedig pozitív hatást eredményezett. Például a földigiliszták vonatkozásában vizsgált paraméterek 84%-át negatívan befolyásolták a rovarölő szerek leggyakoribb típusai. Néhány gyomirtó és gombaölő szer is kárt okozott a gilisztákban. Nathan Donley szerint: "Nem csak egy vagy két növényvédő szer okoz kárt. Az eredmények valójában nagyon hasonlóak a vegyi mérgek egész osztályában."
Egy 2012-es áttekintés kimutatta, hogy a peszticidek károsíthatják a talaj mikrobiális életét is. Az egyes felülvizsgálati tanulmányokat befolyásolhatja ugyan az úgynevezett publikációs elfogultság is, ha a kutatók hajlamosak csak azokat a kísérleteket publikálni, amelyek szembeötlő eredményt mutatnak. Matt Shardlow, az Egyesült Királyságban működő Buglife jótékonysági szervezet munkatársa szerint: "A válasz itt egyértelmű: a publikált tanulmányok kimenetelének megoszlása tömegesen a negatív oldalra esik. A reprodukcióra gyakorolt negatív hatások magas szintje az egyik leginkább idevonatkozó eredmény, amelyet kiemelnék" - mondta.
Kiderül az is, hogy a talajban élő állatok számára a gombaölő szerek szinte ugyanolyan károsak, mint a rovarirtók. Ez nem meglepő, mivel a földigiliszták, a szárazföldi ászkarákok, az ezerlábúak és az ugrófélék nagyrészt a bomló növényi anyagokra rátelepült gombákkal táplálkoznak. "Mindannyian termékeny mezőgazdasági talajt szeretnénk, de az eredmények azt mutatják, hogy az általunk alkalmazott peszticidek a talajban élő állatok termékenységét sértik" - mondta Shardlow. "Ha meg akarjuk védeni az egészséges talajt, akkor figyelembe kell vennünk a talaj organizmusait is annak eldöntésekor, hogy egy adott peszticid biztonságos-e."
Az Egyesült Államokban az egyetlen organizmus, amin a peszticideket tesztelik, az a mézelő méhek tábora. Donley szerint: „Őrültség, hogy egyetlen olyan fajt vizsgálnak, mint minden talajlakó gerinctelen képviselőjét, amely életében soha nem érintkezik a talajjal. A vizsgálatokhoz ily módon akár halat is használhatnának.”
A peszticidek használatának szabályozása általában még kevésbé szigorú a kevésbé fejlett országokban, annak ellenére, hogy a mezőgazdaság teszi ki gazdaságuk nagyobb részét. Az Európai Unió növényvédőszerekre vonatkozó előírásai tartalmaznak egy atka-, ugróvillás- és földigiliszta-fajra, valamint a mikrobiális aktivitás vizsgálatára vonatkozó követelményt. További vizsgálatokat is terveznek fatetűn és szimbiotikus gombákon. "Ez jó, de még mindig szeretnék többet látni" - mondta Donley. Az amerikai növényvédő szereket gyártó vállalatokat képviselő CropLife America nem kívánt hozzászólni a témával kapcsolatban hozzájuk intézett kérdésekre.
www.biokontroll.hu Fordította: Nagy Judit