top of page

Méhek nélkül nem megy! Miért lettek veszélyeztetettek? Milyen hatással van ez ránk? Minden méz bio?

Virágillat, színes szirmok, szabályos rendeződés… a művészeket is megihleti, pedig az „egész felhajtás” kizárólag az élet továbbadásáról szól. Ezzel csalogatják magukhoz a növények a beporzó rovarokat, akiknek sok energiával előállított, édes nektárral és fehérjében gazdag virágporral fizetnek. (A szélporozta növények virágzata nem látványos, sok virágport termelnek és a légmozgásokra bízzák a szállítást.) A beporzás szempontjából a házi méhek és a vad fajok (például a dongónak nevezett poszméhek) egyaránt fontosak és egyben veszélyeztetettek. A méhpusztulás globális probléma! A beporzók számának csökkenése több tényezőre vezethető vissza, amelyek közül vélhetőleg a legfontosabb a nem ökológiai gazdaságok növényvédőszer felhasználása.


Nem minden méz BIO?

Bizony nem. A bioméz előállítására is jogszabályok vonatkoznak. A méheknek nem tudjuk előírni, merre repüljenek, de azt biztosan tudjuk róluk, hogy ők sem szeretnek feleslegesen cipekedni. Három kilométernél nem szoktak messzebb repülni, sőt annak örülnek, ha a kaptár közelében találnak jól mézelő növényeket. A cél, hogy szennyezett, illetve növényvédő szerekkel kezelt virágokról ne gyűjtsenek, ezért úgy helyezik ki a bioméhek kaptárait, hogy szennyező forrástól távol, természetes növényzetről vagy ökológiai, illetve veszélyt nem jelentő kultúrákról tudjanak gyűjteni. A méheknek is vannak betegségeik és élősködőik. A paraziták közül a legnagyobb gondot egy atka okozza, ami ellen a konvencionális gazdaságokban olyan vegyi anyagokat használnak, amelyek a mézbe és a viaszba is bekerülnek.



9 megtekintés0 hozzászólás

Comments


bottom of page