"Értéket teremtünk" - A Lelkes Biogazdaság története Szekszárd mellől

Beszélgetés Jankovits Márton és Fenyő Éva biogazdákkal a hazatérésről, a szójamentes tartásról, a magyar házi bivalyról, és arról, miért alapvető jog, nem kiváltság az egészséges élelmiszer

Amikor a hit építi a gazdaságot

Vannak gazdaságok, amelyek családi örökségként szállnak generációról generációra. És vannak olyanok, amelyek a nulláról épülnek, pusztán abból a meggyőződésből, hogy valami jót, valami értékeset érdemes létrehozni.

A Lelkes Biogazdaság ez utóbbi kategóriába tartozik. Jankovits Márton 2018-ban, egy külföldi munkavállalás után tért haza Magyarországra azzal a tudattal, hogy életét a biogazdálkodásnak szenteli. Soha nem dolgozott konvencionális gazdaként, már az első naptól bioban gondolkodott. Amikor megismerte feleségét, Fenyő Évát, ketten kezdtek bele a közös építkezésbe Szekszárd közelében, Nagydorog külterületén.

Ma közel 20 hektár szántóföldön és egy tágas legelőn tartanak magyar házi bivalyokat és tojó tyúkokat és olyan biotojást, illetve húst kínálnak az Ökopiac vásárlóinak, amely egy valami miatt nagyon kiemelkedik a piacon: teljesen szójamentes.

A következőkben az ő történetüket olvashatod, saját szavaikkal.

A név mögött: miért lett "Lelkes Biogazdaság"?

A névválasztás nem volt könnyű döntés. Hosszan gondolkodtak azon, mi az, ami valóban tükrözi őket, a gazdaságot, a hitet, az embereket mögötte.

"Sokat gondolkodtunk azon, hogy mi az a név, illetve logó, amely hűen tükröz bennünket. A lelkesedésünk és hitünk abban, hogy valami jót hozunk létre, valami értékeset teremtünk, adta az ötletet erre az egyszerű névre, hogy Lelkes Biogazdaság."

Ez a fajta egyszerűség nem öncélú. A "lelkes" szó pontosan azt fejezi ki, ami a gazdaság motorja: a meggyőződés, hogy az emberek megérdemlik a tiszta, ellenőrzött élelmiszert és hogy ezért érdemes minden reggel felkelni.

A hazatérés és a kezdetek

A döntése nem hirtelen jött. Külföldön dolgozva sokat gondolkodott azon, milyen irányt vegyen az élete. A válasz végül egyértelmű volt: hazajön, és egy biogazdánál kezd tanulni.

"Sosem voltam konvencionális gazda, az első pillanattól kezdve biogazdálkodom, mert ebben hittem. Akkor még csak szántóföldön gazdálkodtam. Aztán megismertem a feleségemet, és akkor kezdtünk bele közösen a Lelkes Biogazdaság építésébe."

Ez a kettős eredet, a szakmai elköteleződés és a közös családi vállalás adja a gazdaság karakterét. Nem csupán üzleti vállalkozásról van szó, hanem egy életformáról, amelyben a férj-feleség munkamegosztás egyúttal a kitartás forrása is.

A gazdaság: állatok, terület, takarmány

A Lelkes Biogazdaság Nagydorog külterületén található, Szekszárdtól nem messze. A területek két fő részre oszlanak:

• Közel 20 hektár szántóföldi kultúra - itt termesztik az állataik takarmányát

• Egy nagyobb legelő - itt tartják a magyar házi bivalyaikat egész évben

A gazdaságban kétféle állatállomány él:

• Tojó tyúkok - a tojáskínálat alapja

• Magyar házi bivalyok - egy különleges, hagyományos magyar tartási forma

Ami a takarmányozást illeti, a Lelkes Biogazdaság rendszere zárt és átlátható: a szántóföldi termények és a legelő biztosítják a tiszta táplálékforrást. Nincs külső szóját tartalmazó kiegészítő. Nincs ismeretlen eredetű takarmány. Minden saját termelésű és nyomonkövethető.

Miért tabu a szója? A Lelkes Biogazdaság kulcsfilozófiája

Ez a pont az, ahol a Lelkes Biogazdaság a legtöbb hazai biotermelőtől is különbözik:

"A szója abszolút tabu a gazdaságunkban!"

A szója a modern állattartás egyik leggyakoribb fehérjeforrása világszerte. Olcsó, magas fehérjetartalmú, könnyen beszerezhető. Ugyanakkor a tartós etetése befolyásolja a hús, illetve a tojás minőségét, az állatok májfunkcióját, és olyan kérdéseket vet fel a végfogyasztó számára is, amelyekre sokan érzékenyek.

A Lelkes Biogazdaság vevőinek kifejezetten ez az egyik legfontosabb értékajánlat: a tojás szójamentes állatoktól származik.

"A tojást mindenképpen kiemelnénk, hiszen teljesen szójamentes gazdaság vagyunk, és ez nagyon sok vevőnk számára fontos tényező!"

Ha valaha azon gondolkodtál, hogy miért fizessen valaki egy biotojásért többet egy szupermarketben ez egy konkrét, mérhető különbség. Nem marketingüzenet, hanem napi gazdálkodási gyakorlat.

A bivalyok: szabadtartás, anyatej, saját kaszáló

A magyar házi bivaly a Kárpát-medence egyik hagyományos haszonállata, amely a 20. század során csaknem eltűnt Magyarországról. Az utóbbi évtizedekben azonban újra megjelent egyrészt génmegőrzési célból, másrészt mert húsa és teje páratlan minőséget képvisel.

A Lelkes Biogazdaság bivalyai különleges körülmények között élnek:

• Egész évben szabadon legelnek a természetes közegükben

• Anyatejen nőnek fel, nem tápszeren

• Legelőn fejlődnek, szabad mozgással, nem ólban

• Télen a saját kaszálóikról származó bálát kapnak, így szintén nyomonkövethető eredetű takarmány

Ez a fajta tartás nemcsak az állatok jólétét szolgálja. Mártonék számára ez bizalmi kérdés a vásárlókkal szemben:

"Bízunk benne, hogy ez vevőink számára is fontos!"

A bivaly egyébként rendkívül érdekes állat. Mártonéktól azt is megtudtuk, hogy a bivaly nagyon kötődik a gazdájához, viszont az idegenekkel távolságtartó és bizalmatlan. Ez egyébként az egyik oka annak, hogy a gazdaságban nagyon nehéz alkalmi segítőt találni: a bivaly nem szívesen fogad új embert maga közelében.

A nehézségek: nulláról építkezni a mezőgazdaságban

A Lelkes Biogazdaság sikere a kívülálló számára egyszerűnek tűnhet. A valóság azonban árnyaltabb.

"Az évek alatt nagyon sok mélypont és nehézség volt. Nehéz a mezőgazdaságban úgy megvetnie az embernek a lábát, hogy teljesen a nulláról kezdi. Nagyfokú hit, kitartás, akaraterő kell hozzá, a családi háttér fontosságáról nem is beszélve, hogy ott vagyunk egymásnak, és a nehéz pillanatokban támogatjuk egymást!"

Konkrét példák:

• A bivalyokat saját állományból nevelték ki, figyelve a tenyésztési alapelvekre — tartási, egészségügyi, viselkedésbeli szelekcióra. A cél egy egészséges, jó kedélyű állomány volt.

• A tyúkokat napos csibe koruktól nevelték és gondozzák.

Mindkét állattartási forma jelentős anyagi ráfordítást, türelmet és szakmai tanulást igényel. A megtérülés lassú.

"Sok tapasztalatot, tanulást, kitartást igényel. De a hit abban, hogy valódi értéket képviselünk, felülírja a nehézségeket  és idővel fenntarthatóvá, profitábilissá teszi a vállalkozást. Mindig is hittünk ebben!"

Munkaerő: ketten, alkalmazott nélkül

A Lelkes Biogazdaságot Márton és Éva ketten viszik. Alkalmazottuk nincs, és nem is azért, mert nem szeretnének.

"Nagyon nehéz ezen a területen megbízható embert találni, még olyat is, aki alkalmanként besegítene."

Ahogy fent említettük, a bivalyok különösen nehezítik a helyzetet: idegenekkel szemben bizalmatlanok. Ez egy paradox helyzet: pont annál a tevékenységnél lenne leginkább szükség segítségre, ahol az állatok a legnehezebben fogadnak el új embert.

Ez egyúttal magyarázat arra is, miért kis volumenű, kézműves jellegű a Lelkes Biogazdaság termelése. Két ember pontosan annyit tud minőségben előállítani, amennyit ők is ketten még tudnak gondozni.

Mit lát Márton a biotermékek piacáról?

A kérdés sokakat foglalkoztat: növekszik-e a kereslet a biotermékek iránt Magyarországon? Márton válasza biztató:

"Egyre nagyobb teret kap. Egyre tudatosabbak az emberek. Legyen szó megelőzésről, vagy sajnos már egy kialakult betegség okán."

Két irányból érkeznek a vevők:

1. Megelőzés - egészségtudatos családok, akik tudni szeretnék, mit esznek

2. Kezelés - már kialakult betegségek (allergia, autoimmun, daganatos megbetegedések) miatt élelmiszerváltást vállalók

Ez a kettősség jellemzi az Ökopiac vásárlói körét is. A bio nem trend, hanem egy egyre szélesebb körű életmódbeli döntés és Márton szerint ez a tendencia csak erősödni fog.

A nagy kérdés: leváltható-e a konvencionális gazdálkodás?

A beszélgetés talán legfontosabb pontján olyan kérdést tettünk fel, amely sok vita tárgya szakmai körökben: lehet-e olyan ökogazdálkodási rendszereket létrehozni, amelyek volumenben kiváltják a konvencionális gazdálkodást?

Márton válasza egyértelmű:

"Mindenképpen! Ez lenne a jövő. Mindenkinek egészséges, tiszta élelmiszert kellene fogyasztania, ez alapvető jog, nem kiváltság. Ehhez azonban erős elköteleződés kell, és az, hogy ne a minél magasabb profit legyen a cél, hanem egy egyensúly megteremtése, amelyben minőséget állít elő a termelő úgy, hogy meg tudjon élni belőle."

Ez a mondat talán a teljes interjú esszenciája. Az egészséges élelmiszer alapvető jog, nem kiváltság. Egy olyan kijelentés, amely sokszor elcsépeltnek hangzik, de mindennapi munkájuk révén konkrét tartalommal töltődik meg.

Mit üzen Márton azoknak, akik még nem hisznek a bioban?

A kérdésre adott válasza érdekes, nem akarnak senkit meggyőzni:

"Mi sosem akarunk senkit meggyőzni arról, hogy ez a jó irány. A példamutatásban hiszünk, ezt igyekszünk gyermekeinknek is továbbadni!"

Két fő üzenetük van:

1. Példamutatás - családon belül, gyerekek felé

2. Edukáció - a környezetükben élők felé

"Mi megteszünk mindent azért, hogy erősítsük/tudatosítsuk a környezetünkben élőket ennek szükségességéről, és ezért is fektetünk nagy hangsúlyt az edukációra."

Ha szeretnél valóban szójamentes, ellenőrzött biotojást a családod asztalára, vagy szívesen megkóstolnád, milyen ízt ad egy szabadon tartott magyar házi bivaly húsa, gyere ki szombatonként a Biokultúra Ökopiacra. Márton és Éva olyan termelők, akik személyesen tudnak mesélni minden állatukról, a takarmányról, a tartási körülményekről.